Ólom súlyként nehezedik rá az
Éj sötét fátyla.
Szívemnek reszket
minden apró dobbanása.
Fázom egyedül a nagy világba.
Gondolatban messze járok, ahol
boldogok az álmok.
Hol repesve szeret a szív.
Egy angyali hang haza hív.
Majd gyermeki mosollyal arcomon
Végre itthon vagyok Angyalom..
Nincsenek megjegyzések:
Megjegyzés küldése